Parasztház, falusi porta a Balaton-felvidéken

Százötven éve megépítették, most felújítjuk.

Berobbant a tavasz!

Címkék: kert, fagyos szentek, tavasz

Kedves fagyos szentek, nagyon szépen kérünk titeket, idén ne legyen idő előtti betakarítás!

Bár az utóbbi napokban hajnalonként még mintha végigfújt volna az országon a hideg levegő, de a kertben azért már egyértelműen tavasz van. Gondot az okozna, ha meglenne a böjtje az enyhe télnek, és a következő hetekben jönne egy kis zimankó...

Facebook-oldalunkat itt lehet like-olni!

Na, de ne legyünk ennyire nagítvak, a tavaszi zsongásról pedig beszéljenek most a képek!

0 Komment
0 Reblog!

Kertet tervezni nem kell félnetek jó lesz

Címkék: falusi porta, kerttervezés, kert

Nagyszüleink még mindent saját maguk oldottak meg, mi meg már mindent specialistára bízunk. Ha ez ilyen egyszerű volna...

Anno az volt a módi, hogy ha Kovácséknál ház épült, akkor odasereglett az egész falu, és persze ha más valaki kezdett építkezésbe, akkor ott volt a Kovács-család apraja-nagyja. A kaláka módszerrel egész falvak épültek fel, és természetesen megvolt az előnye is, hiszen ennél olcsóbb megoldást nem igen lehet kitalálni sem. Na persze voltak hátrányok is, sok mindent ugyanis egyszerűen összegányoltak.

Facebook-oldalunkat itt lehet like-olni!

 A porta a bejárat felől nézve, 2014 márciusa

3 Komment
0 Reblog!

A házi sajtkészítés öt buktatója

Címkék: sajtkészítés, sajt, házi sajt

Már nyáron felvetődött, hogy az egyik pincénkben sajtozni kellene, így el is mentünk egy sajtkészítő tanfolyamra. Sajtot készíteni nem lehetetlen, de azért vannak buktatói.

Piacjáró emberként azzal tisztában voltam eddig is, hogy nem csak az a műanyagszerű valami a sajt, amit a hipermarketek polcain talál az ember, de a saját kézzel történő sajtkészítés után azon kezdtem gondolkodni, hogy vajon az mi lehet, amit eddig ettem? Mert biztosan nem az, amit a kezemben tartottam pár óra munka után, és ami bizonyosan tejből és egyéb természetes alapanyagokból készült.

Facebook-oldalunkat itt lehet like-olni!

Terence Hill mint sajtkészítő (Forrás: A férfi, aki sasokkal álmodott)

Nem írnám le, hogy miképp kell sajtot készíteni, azt számos egyéb helyen meg lehet találni a neten. Inkább azt írom le, hogy nekem mi tűnik a házi sajtkészítés nehézségeinek, kihívásainak.

7 Komment
0 Reblog!

Egy 1848-as eredeti és egy herélt

Címkék: zárfelújítás

Egykor büszke dísze volt a gazda pincéjének, amelyről a hatalmas kulcs is árulkodik - az eredeti és a herélt is. Fellelésekor vastag rozsda, piszok lepte, tokozása kilyukadt, elemei szétestek, darabjai elkallódtak. Első ránézésre inkább tűnt elnyűtt, ósdi kacatnak, mint hasznos holminak – de nem is tévedhettünk volna ennél nagyobbat. Vendégszerzőnk, Famoly írása egy 150 éves zár felújításáról a Falusi Portán.

Történetünk főhőse maga a történelem, viharvert évek, kemény telek, forró nyarak, forradalmak, két világháború, politikai rendszerek - ez a darab sok mindent látott. De úgy gondoltam, hogy siralmas állapota ellenére az öreg zár mindenképpen megérdemel még egy esélyt. Íme tehát a zármatuzsálem felújításának története.

A zár megújulása képekben

Minden a borospince vásárlásával kezdődött. A család úgy gondolta, hogy egy olyan faluban, ahol közel minden lélekre jut egy pince - legyen az újszülött, vagy aggastyán - mi sem maradhatunk borospince nélkül. Az új szerzemény egy, a környéken középkorúnak számító 150 éves darab lett.

Alsószoknyából került elő az ajtózár kulcsa

Nagy örömünkre minden az eredeti állapotában volt, a korábbi tulajdonos a korhadt hordók és dézsák mellett egy, a zár történetéhez szorosan kapcsolódó anekdotát is örökül hagyott ránk. A fáma így hangzik: az eredeti tulajdonosok leszármazottja nagy becsben tartotta a borospincét és különösen a zárját, amit valamelyik udvarlója készített. Kulcsát így „jó helyen” őrizgette, amire fény is derült a pince megtekintésekor. A bejáráskor a pince ajtajában álló 80 éves hölgy ugyanis meglepő gyorsasággal kezdte rakott szoknyáját felhajtogatni, mire az úriember már elkezdett izgulni, hogy vajon mi lesz ebből - megkönnyebbülésére azonban csak a pendelyig jutottak. Az idős hölgy onnan húzta elő mosolyogva a méretes kulcsot.

Visszatérve a zárhoz, már ránézésre megállapítottam, hogy a szerkezet tokozása és zárfedele eredeti. Valamelyik helyi kovácsmester készíthette, a falusiak és a felújításban közreműködő szakemberek egybehangzó véleménye szerint a XIX. század derekán. Erről villás kulcscímere, öntött kulcsának mérete, stílusa, a zártest szegecselése is árulkodott. A korhadt ajtótestről való eltávolítását követően még nem lehetett biztosan tudni, hogy pontosan milyen állapotban van. A hasonlóan régi zárszerkezetnél ugyanis nagy a veszélye annak, hogy az évek alatt kopó, vagy meghibásodott alkatrészeket kicserélik, nem szakszerűen javítják, amelynek következtében akár teljesen elveszítheti eredetiségét. Abban az esetben pedig már érdemes mérlegelni a ráfordításokat.

Szerencsénkre ebben az esetben nem ez volt a helyzet, bár ezt a szerkezet sem kímélték meg teljesen, erre a kulcsvezetőt rögzítő modern csavarból következtettünk. A szétszerelést intenzív korrózió-eltávolítás előzte meg, mivel sohasem szabad a régi szerkezetek feszegetni, erőltetni. Az elpattanó idős alkatrészeket ugyanis nehéz és költséges helyreállítani, és csupán maroknyi szakember foglakozik ilyen munkával az országban. A korrózió-eltávolítást rozsdaoldó és átalakító oldatba való 24-órás áztatással végeztük. Szétszerelés előtt a forgó alkatrészeket, anyacsavarokat csavarlazítóval fújtuk be.

Hajszál híján eredeti

A szétszerelés és állapot-, valamint kárfelmérés után megállapítottuk, hogy az alkatrészek többsége eredeti, a zárnyelv és retesze kovácsoltvas. Ugyanakkor sajnos legalább négy alkatrész hiányzott: 

1. a zárnyelv reteszének (a fenti képen az a horgas vasdarab, ami megakadályozza a zárnyelv visszacsúszását és szabályozza a zárás mechanizmusát) rugója, 
2. a reteszt rögzítő csap (a fenti képen a pici hengeres vasdarab párja) 
3. a kulcs tollához illeszkedő horony (a fenti képen a zártesten látható kis félköríves hasonló horony) és,
4. a zár belső fedelét rögzítő egyik anyacsavar.

Az is egyértelmű volt, hogy a szerkezet igen törékeny, ezért jelen állapotában nem lehet használni. Hosszas tervezés is kutatást követően szakemberhez fordultam. A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy a felújítást végző szakember ne csupán a lakatos munkához, de a zárszerkezethez is értsen, lehetőleg rendelkezzen arányérzékkel. Nehéz ma ilyen szakembereket találni, de nem lehetetlen. Én Budapest belvárosában akadtam rá arra a műhelyre, amelynek mestere és tanítványa megerősítette a régi szerkezetet, pótolta a hiányzó alkatrészeket és elkészítette a zár új, ellenálló tokozását.

A felújítás koncepciója egyrészről az volt, hogy a sérülékeny szerkezet megfelelő védelme mellett visszaadja annak funkcióját, lehetővé tegye használatba vételét. Másfelől, hogy az új elemek szétszerelhetőek legyenek, így őrizve meg a zár eredetiségét. Ezen célkitűzések többé-kevésbé sikerültek: a zártestet megerősítették és egy masszív szétszerelhető tokba foglalták, a rugókat pótolták, míg más elemeket (például a rugókat, vagy a zárnyelvet tartó sínt) a funkció és az elhelyezkedés miatt hegesztéssel, vagy csavarozással rögzítettek.

Egy eredeti, egy herélt

A zárszerkezethez két kulcs tartozik, az egyik eredeti, a másik, ún. herélt kulcs. Ez utóbbi annyit jelent, hogy egy, az eredetihez hasonló tollú kulcsot alakítottak át a zárszerkezetnek megfelelően. A herélt kulcsot valamikor a XX. században készíthették, ugyanis a kulcs szárában lévő furat nem passzolt a helyreállított eredeti csaphoz. A szakemberek végül a kulcsokat is megigazították.

A szerkezet ma újra olajozottan működik, a kulcs fordítására a retesz precízen kattan. A zár hamarosan visszakerül eredeti helyére, a borospincében. Reméljük, hogy még unokáinkat is kiszolgálja a következő 150 évben.

2 Komment
0 Reblog!

Ritkaság lett az igazi magyar lecsópaprika

Címkék: magbörze

Magyarország bár a lecsó és a paprika hazája, de valódi lecsópaprikát szinte nem is lehet nálunk kapni. Legfeljebb magot.

A paprikáknak külön idősávot szenteltek az előző posztban már említett zuglói magbörze előadói, és az alábbi mondat még a legedzettebb növénybarátokat is meglepte: „Magyarországon nem lehet lecsópaprikát kapni”.

Facebook-oldalunkat itt lehet like-olni!

Ha igazi lecsópaprikát szeretnénk, ezt keressük

Mindenki emelgette a szemöldökét, hogy „de hát tegnap láttam a piacon”, amikor fény derült a titokra.

0 Komment
0 Reblog!

Ez a mi történetünk

Sokfelé jártunk, sokakkal találkoztunk, sok házat megnéztünk, majd két év hiábavaló keresgélés után, 2012 tavaszán belestünk azon a kerítésen is, amivel szemben éveken át nyaraltunk. És beleszerettünk egy 150 éves, kőből épült házikóba, ami egykoron a falu kádármesterének háza volt. Ez a blog azt meséli el, mit kezd egymással egy budapesti család és egy 150 éves parasztház.

Hirdetés

Ez történt eddig

Falusi porta a Facebookon!

Utoljára kommentelt bejegyzések

Videós anyagaink

Ezeket szeretjük

Naptár

Követők

kolpal KovácsBalázs Butterfly Anemone Japonica typosonic

Feedek